Explore
 Lists  Reviews  Images  Update feed
Categories
MoviesTV ShowsMusicBooksGamesDVDs/Blu-RayPeopleArt & DesignPlacesWeb TV & PodcastsToys & CollectiblesComic Book SeriesBeautyAnimals   View more categories »
Listal logo
Avatar
Added by Kinga on 1 Feb 2015 09:07
140 Views No comments
1
vote

2015 February - Movie Diary

Add header image

Choose file... or enter url:
Sort by: Showing 14 items
Decade: Rating: List Type:
People who added this item 3 Average listal rating (2 ratings) 9 IMDB Rating 7.6
Valami fantasztikus volt ujra latni ennyi ev utan (73-ban keszult, szerintem akkor lattam is, az mar 42 eve volt, jezusmaria, de valoszinuleg kesobb is megneztem legalabb egyszer; summa summarum, iszonyatosan reg volt mindez).

A film semmit nem vesztett varazsabol: lelegzetelallito animacio, gyonyoru hang (a kiserozene, mondanam, de inkabb egyenrangu foszereplo volt, mint egyszeru kellek), a zsenialis szimbolika, a magyarsaga anelkul, hogy giccsmagyarossag lenne, Cserhalmi fiatal hangja, mint Janos vitez, szoval nagyon nagy elmeny volt.

Ami igaz, igaz, a Yellow Submarine hatasa tagadhatatlan, még egyes figurak arca is kisertetiesen emlekeztet a Sarga tengeralattjaro nemelyik alakjara. Szerencsere akad boven masfele elem es osszetevo, ami megteremti a film integritasat. Igazi nemzeti kincsunk ez a rajzfilm, az kellene, hogy legyen, mert ott a helye az animaciok legelokelobb polcan.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 1473 Average listal rating (929 ratings) 7.4 IMDB Rating 7.7
Konnyen lehetseges, hogy ez az egyik kedvenc Wes Anderson filmem. Itt van, amit Wes Andersonrol irtam anno, es sztem meg minding nagyon jo (es a Rushmore-rol is van benne szo):

AZ ELÉRHETETLEN ÁRTATLANSÁG FÁJDALMAS KORA (WES ANDERSON).

Nem regen jegyeztem meg a twitteren, hogy hosszu ido utan vegre itt van egy (angolszasz) rendezo, aki nem "csak" remek filmeket rendez (ld. Ang Lee - akinek szinte minden mozija bar igen magasszinvonalu, rendkivul elvezheto kozonsegfilm, de megis csak rendezotol fuggetlen, neutralis alkotas), hanem tudatosan es osszeteveszthetetlenul oeuvre-t is epit. Wes Andersonrol van szo, akinek a legujabb filmje, a Moonrise Kingdom is szervesen illeszkedik ebbe az eletmube, es hatarozottan magan viseli a 44 eves rendezo tartalmi- es stilusjegyeit. Ezek a jellegzetessegek azonban megtevesztoek lehetnek: tobb helyen is olvastam, hogy a Moonrise Kingdom, csak ugy, mint az 1998-as Okostojás (Rushmore) azert az egyik legjobb Anderson-mozi, mert szereploi furcsa, koraerett gyerekek, nem pedig serult, elegedetlen felnottek, amive majd ezek a tinedzserek valnak kesobb. Mi sem all tavolabb az igazsagtol. Anderson muveinek egyik kozponti jellegzetessege es nagyon fontos motivuma ugyanis - amit sokan vagy nem vesznek eszre, vagy felreertelmeznek -, hogy sok tekintetben a filmjeiben szereplo gyerekek es felnottek kozott nincs erdemi kulonbseg.

Anderson szereploi kozott egyfajta eletkortol fuggetlen, furcsa egyenloseg van, mint ahogy azt peldaul a Bill Murray es a Jason Schwartzman alakitotta figurak kapcsolataban is lattuk az Okostojásban. A felnottek elveszettek es eltevednek egy olyan kornyezetben, amit ugy tunik, nem kepesek megerteni; a gyerekek szintugy, es/mert koraerettseguk tipikusan felnott szituaciokba sodorja oket (sajat magukra utaltsag, hosszutavu tervekbe kenyszerules, szerelemre vagyas) egy szamukra szinten megfejthetetlen vilagban. Anderson emberisegrol alkotott kepe tehat nem all egyebbol, mint egy sor tehetseges, de eltevedt gyermekbol, meg ha ezek a gyermekek eleg hosszu ideje is vannak a vilagon ahhoz, hogy felnotteknek nevezzuk oket. A Petárda (1996) Dignan-ja a maga komplikalt eletceljaival es terveivel egyszerre elbuvolo es sajnalatramelto, mert nyilvanvaloan keptelen megfelelni a vilag kihivasainak; a Tenenbaum, a háziátok felnott csodagyerekei alapvetoen meg mindig eretlen fiatalok csak ugy, mint az apjuk; az Utazás Darjeelingbe (2007) cimu filmben a felserdult fiuk sohasem lepnek tul gyerekkorukon; Max pedig az Okostojásban, bar igen fiatal, de cselekedetei, ambicioi es vagyai felnott cselekedetek, ambiciok es vagyak. Az o torteneteben tulajdonkeppen azt a remenyteli, kisse zavart es egy picit szomoru gyereket latjuk, ahogy Anderson latja a felnotteket, minden felnottet. Mindossze a szereplo kora miatt lesznek ezek a szituaciok (vizualisan) nyilvanvalobbak.

Anderson felnott figurai igazabol csak tulkoros, csalodasokkal teli gyerekek, es/de megis megprobalnak valamifele ellenorizheto szabalyozottsagot (vagy erre emlekezteto valamit) fenntartani a mindennapjaikban. Erre a torekvesukre utalnak a filmekben allandoan folbukkano listak, folyamatabrak, tervezetek, terkepek es kulonbozo gyujtemenyek is. Amikor Anderson gyerek foszereploket valaszt, a koraerettseg a felnott viselkedesi modban nyilvanul meg elsosorban, viszont ok nem igazan gyerekek, hanem a rendezo felnott-kepei; olyan emberek, akiknek a tervei es remenyei elbuvoloen lefegyverzok lehetnek ugyan, de ugyanakkor igen torekenyek is, es akiket valojaban a sajnalat es szomorusag levegoje leng korul.

A Moonrise Kingdom tobzodik ebben a gyerek/felnott azonositasban. Nagyon sok jelenet gyokere tipikus amerikai haborus filmekbol lehet ismeros: a foszereplo rejtozkodese es rejtekhelye, az egyenruhas cserkeszek lelkes akcioja, hogy megvedjek egyik sajat csapattagukat, a ferfi es noi foszereplo kisse ugyetlen romanca a tengerparton. Mindezek csupan defamiliarizalt (szokatlanna tett) felnott momentumok, amikben eppen a szereplok eletkora miatt kerul eloterbe azok sebezhetosege, sokkal inkabb, mintha a jeleneteket felnottekkel jatszatta volna el Anderson. A szerepjatek es a vagyalmok beteljesitesere valo torekves, mint a rendezo szereploinek allando, alapveto tulajdonsagai minden filmben, a Moonrise Kingdom-ben is jelen vannak.

A filmek oly sokat emlegetett vizualis vilaga is kapcsolodik a felnottek es gyerekek alapveto identitasanak Anderson altali ertelmezesehez. Csak ugy, mint ahogy a gyermekek felnottkent valo kezelese lehetoseget ad neki enyhen hendikeppes emberek bemutatasara, akiknek az artatlansaga es optimizmusa maris kisse megkopott es sajnalatramelto, a rendezo altal letrehozott vizualis kornyezetben folyamatosan van jelen mind a lenyugozoen tokeletes kepi vilag, mind pedig a megfakult, regies, megtort valosag.

Amikor Wes Andersonnak eleg penz all a rendelkezesere, az osszes kelleket, diszletet, jelmezt, kornyezetet specialisan megtervezi es megtervezteti. Ezt a tudatossagot es tervezettseget szerette a legjobban a stop motion (kepkockankent beallitott es rogzitett) modon forgatott A fantasztikus róka úr (2009) cimu animacios filmjeben is: a kavescseszektol kezdve az utolso ceruzaig minden kizarolag ennek a filmnek a szamara keszult, semmi nem johetett mar keszen. A Moonrise Kingdom-ben pedig mindent athat a kozelmult egyik periodusanak a vilagkepe es erkolcsi normai; Anderson szavai szerint olyannak kell latszaniuk, mintha egyenesen egy Norman Rockwell festmeny kelne eletre. A vizualis hatas azonban nem kizarolag a korszakot sugallo reszleteknek koszonheto, sot, eppen nem annak. A jelmezeket, a diszleteket ugyanis megpiszkaltak kisse, igy aztan sohasem tukrozik azt a bizonyos tokeletesen harmonikus es idilli rockwelli vilagot: az egyenruhak nadragja tul rovid, a telikabat enyhen kinosan all, a ruha anyaga egy kicsit megfakult. Olyan az egesz, mintha egy Norman Rockwell festmeny szereploi hasznaltruha kereskedesekbol oltoznenek. Ez a kinos diszharmonia azt sugallja, hogy Anderson nem nosztalgiazik valamifele elveszett artatlansag folott; ehelyett azt az artatlansagot kivanja megmutatni, amelyiken mar folt esett, amelyiket mar megerintette a csalodas vagy a fajdalom. Hasonloan a folyton koraerett, de serult gyerekekhez, a targyak, amik betoltik a vasznat egy Wes Anderson filmben, mindig kopottak egy kicsit es nem teljesen kepesek megfelelni eredeti celjaiknak.

A fajdalom, a sajnalatrameltosag kulonosen akkor nyilvanvalo ezekben a mozikban, amikor Anderson - ismet csak ra jellemzo modon - kulonbozo muszaki targyakat szerepeltet a kellekek kozott. A regi lemezjatszok, fenykepezogepek, kazettas magnok a Moonrise Kingdom-ben csakugy, mint a Tenebaum, mint háziátokban vagy az Édes vízi életben (2004), gyakran olyan dolgok, amelyek annak idejen, amikor meg ujnak szamitottak, a csucstechnologiat jelentettek a hasznaloiknak. Csakhogy a mostani nezok mar elavult, felredobott regisegeknek erzekelik ezeket, meg akkor is, ha latszolag kosztumosnek szamito filmben bukkannak fol (a Moonrise Kingdom elvileg a 60-as evekben jatszodik, de valojaban Anderson tortenelmen kivuli fantaziajaban feszkel). Ismet csak arrol a bizonyos fajdalmas diszharmoniarol van szo, amely azt sugallja, hogy mindannyian egy elerhetetlen artatlansag koranak maradvanyai vagyunk, semmi tobb.

A Moonrise Kingdom utolso jelenetei errol az elveszett artatlansagrol szolnak leginkabb. Sam es Suzy, a foszereplo tizeneves par ujra egyutt van. Sam azt a helyet festi eppen, ahol a legkozelebb kerultek a boldogsaghoz: a sziget egyik szegletet, amelyik igazabol olyan jelentektelen, hogy meg neve sincs, csak egy szam jeloli. Ez az a hely, ahova elmenekultek, ahol egy ropke ideig egyutt taboroztak. Ez az a hely, ahol Sam, minden cserkesztudomanyat es trukkjet bevetve megprobalta ellenorzese ala vonni a vilagot, de ez a Paradicsomnak szant terulet kezdettol fogva bukasra iteltetett. Ketszer is elpusztul, elpusztitjak: eloszor azok a hatosagi emberek, akik elfogjak a ket fiatalt, aztan pedig egy olyan heves vihar, amelyik letorli a par buvohelyet a terkeprol. Ez az az elveszett, eltort, elerhetetlen artatlansag, a remenytelen, fajdalommal teli Paradicsom, ami mindig kiserti Andersont es szereploit. Sam azt a vilagot teremti ujra a festmenyen, ami sohasem letezett, es meg nevet is ad neki: Moonrise Kingdom. Az igazi artatlansag kora sem letezett sosem, es most mar ez a sosem-letezett letezo is szertefoszlik; a naiv es gyermeteg festmeny pedig a joszandek ellenere sem helyettesitheti azt. Wes Anderson muveszetenek ez adja a tokesulyat, a vesztesegnek, a vesztesegeinknek es emberi gyengesegeinknek ez az eros erzete, az elveszett es eltevedt gyermekekkent bolyongo felnottek es az elveszett es eltevedt felnottkent bennunk koszalo gyermekek.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
Vegre egy film, amire ujjongva adok 10 pontot! Olyan lelkesedessel, ami utoljara a Holy Motors-nal fogott el: ezek szerint van meg szerzoi film, es raadasul fantasztikus szerzo film. Nem a szokasos okok miatt 10 pont; nem azert 10 pont, mert tortenetesen tokeletesen beletalal a hangulatomba, nem azert 10 pont, mert valamelyik osszetevoje (szinesz, rendezo) ebbe a kategoriaba emeli, hanem azert, mert mint film, a FilmMuveszet resze, igy nagybetukkel. Mindenfajta filmesztetika es objektiv merce szerint is magasan az.

Mindenki a technikai trouvaille-okrol beszel (a szinte folyamatos, vagas nelkuli keprol, a diszletek mozgasarol, es igy tovabb), pedig ez egy klasszikus muveszfilm, annak minden remek kellekevel, mindenfajta modorossag, l'art pour l'art lilasag nelkul. (Kicsit) erzelmes (na jo, nagyon, bar attol fugg, honnan nezzuk), kovetheto, de egyben igen szimbolikus es varazslatos tortenet, fantasztikus szineszi alakitasok (Michael Keaton-ra illik fokuszalni, de a film majdhogynem ensemble mozi), igen jo, szepen adagolt uzenet (ami nem veri fejbe a nezot), remek ritmus, tokeletes zene, es meg sorolhatnam. Alighanem ennek az evtizednek az egyik hibatlan alkotasa. Es nem hinnem, hogy sok ilyet tudok folsorolni a kozelmultbol, de boritekolom: a kozeljovobol sem.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 16 Average listal rating (8 ratings) 6.3 IMDB Rating 7.2
Szep, erzelmes, meghato szerelmi tortenet, jol megcsinalva - egeszen a legvegeig. Ott aztan kampec, elfogyott az otlet. Tudom, hogy egy ilyen filmet eleg nehez lezarni ugy, hogy ne legyen giccses vagy eppen tul melodramatikus, es gondolom, ezt a filmkeszitok is tudtak, igy aztan nem is bajlodtak vele. Amikor a mozi kitoltott egy bizonyos hosszusagot, percben, hopp, elvagtak, majdhogynem egy mondat kozepen, kesz, mehetunk haza. Ez a film nagy esellyel palyazhatna a legrosszabbul befejezett film fodijara, ha lenne ilyen. Nem tudom, mi lett volna a megfelelo megoldas, de en nem is vagyok sem forgatokonyv iro, sem pedig rendezo, ok pedig, ugy tunik, a munkaidejuk lejartakor percre pontosan elhagytak a terepet, kuszkodjon ezzel a bagatell dologgal most mar mas.

Aprosag, szamomra megis bosszanto: a film plakatja gyonyoru, es ez volt az egyik ok, amiert folfigyeltem ra. Vegig az ablakban ulos, feher, szep jelenetet vartam - ami nem volt a filmben. Kicsit megcsalva erzem magam ezert is.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 1171 Average listal rating (709 ratings) 7.1 IMDB Rating 7.1
Eleg jo pontszamot adok neki; nyilvanvaloan megint el kell mondanom, ami nem biztos, hogy egyertelmu (nekem az), miszerint minden mufajban - az operettol a kiserleti muveszfilmig - lehet mindenfele szinvonalat letrehozni. Ezert aztan a filmeket egyreszt mufajukon belul, de mindig mufajukbol kitekintve is kell nezni. Maximalis pontszamot csak olyan mozi kaphat, amelyik mindket szempontbol atvitte a lecet. Viszonylag keves ilyen van; meg az altalam maximalis pontszammal jutalmazottak kozul sem ilyen a tobbseg, de hat ennek a naplonak nem is filmesztetika a feladata, hanem csak annyi, hogy rogzitse, hogy egy adott pillanatban ilyen vagy olyan okokbol en mit tartok tokeletes filmnek. Erdekes lenne egy ev mulva ujra atmenni a 10 pontosokon es akkor csak szigoruan, a filmesztetikai ertekeket figyelembe veve ertekelni ezeket. Valoszinuleg igen nagy eltereseket kapnank.

De most errol a mozirol kellene inkabb irnom. Mondom, igen jo pontszamot fog kapni, mert a minosegi szorakoztato erteke magas: kulonoskeppeni ‘rendezesrol’ itt nem beszelhetunk, ez szinesz- es sztori-film (mint a mostansag keszulo mozik 99%-a, a rendezo egy no-name vagy 12 egytucat, folcserelheto), es a foszerepeket nagyagyuk jatszak: Gary Oldman, Benedict Cumberbatch, Colin Firth, Toby Jones (aki felejthetetlent alakitott a Berberian Sound Studio-ban!), az alapanyagot John LeCarré szallitja, nem nagyon lehet itt vakvaganyra menni. LeCarré iszonyu jol ir, es a figurai soha nem fekete-feherek, itt sem, pedig azert a filmekben le szoktak egyszerusodni az irodalmi alapanyagok sok retegu karakterei. Azt kell mondjam, hogy meg a legjobban eppen Smiley figuraja valt egysikuva (ami meglepett), de a tobbiek megoriztek sokat az eredeti regenyben olyannyira fantasztikus ‘emberi’ mivoltukbol.

Kulon csemege volt nekem Budapestet latni (a Parizsi Udvar mindig is elvarazsol), es magyar szoveget hallani egy angol szuperprodukcioban. Gyonyoruen van egyebkent is fotozva az egesz film - a szinek letompitottak (de-szaturaltak, hogy pontos legyek), atlengi a jeleneteket valami allando cigarettafustos homaly (anelkul, hogy valodi cigarettafust es homaly lenne), vegig az a benyomasunk, hogy nyugodtan, komotosan hompolyog a tortenet, pedig soha nem nyugodt (inkabb allandoan feszult), soha nem komotos (remek tempoban peregnek az esemenyek es adagoljak a nezoknek az adagolnivalokat), es soha nem hompolyog (inkabb csak igen hatarozott iramban es iranyban csorog).
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 1847 Average listal rating (1228 ratings) 7.7 IMDB Rating 8.6
Interstellar (2014)
Ha lenne 0 pont, azt adnek neki. Az egy pontot azert megerdemli, mert a szineszek jok. De amennyi lilasagot ez a film osszehordott... Az, hogy 'tudomanyosan pontos', szart sem erdekel, mert az nem filmesztetikai kategoria. Jaj, volt egy olyan pont, amikor eskuszom, fol akartam allni, es ott hagyni, annyira idegesitett. Mert raadasul moziban lattuk.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
Ez volt a pentek esti mozink. Jo szorakozas, mokas volt latni Sam Neill-t (1) 30 evvel ezelott (2) az egyik fogonosz szerepeben.
A masik szinesz, aki kivalo munkat vegzett: Olivia Hussey. Mindenki mas... hat, tobbe-kevesbe patetikusan deklamaltak. De mondom, ennek ellenere kellemes ket ora volt, es nem a legrosszabb Ivanhoe foldolgozas.
Kinga's rating:
Rate:
Owned Wanted Custom
Hat, mit mondjak. Bizonyos ertelemben elvezetes volt nezni, mert Colin Firth es Emma Stone remek szineszek, es mindenben jok. Csakhogy olyan lapos tortenetben, mint ez, mar-mar alig kibirhato a josaguk. Szemmel lathatoan sok penzt koltottek a mozira (nem csak a valoszinuleg csillagaszati sztargazsikra, hanem a jelmezekre, a diszletekre, a statisztakra is), hat nem tudtak volna kisse kevesbe neves (de ugyanilyen remek kepessegu), igy olcsobb foszereploket talalni, es az igy folszabadulo penzt befektetni egy elsorangu forgatokonyv iroba? En nagyon szeretem Woody Allent, de istenbizony ez valami fajdalmasan rossz mozi (hozza kepest, mondanam, de attol tartok, hogy abszolut ertelemben is). Raadasul olyan durvan kilog az 'uzenet', amit csak huszadrangu halivudi giccsnel lehet latni...
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 216 Average listal rating (132 ratings) 6.8 IMDB Rating 6.8
Egyike azoknak a pici, halk filmeknek (marmint olyan ertelemben, hogy senki nem tud roluk), amik egyszeruen fantasztikusak, es amik miatt erdemes meg hinni abban, hogy filmeket nezni jo. Nagyon jo. Hogy egy film lehet erzelmes, mulatsagos, szomoru, meghato, izgalmas, minden egyben. Hogy vannak olyan szineszek, akiket az isten is ennek teremtett, es egyutt lelegeznek a vaszonnal, a partnerekkel, a kameraval, es hogy vannak remek tortenetek, amikben lathatjuk oket, es ilyenkor olyan jo elni.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 237 Average listal rating (133 ratings) 7.8 IMDB Rating 7.7
Marty (1955)
Igazabol ujranezesnek kellene jelolnom, mert valamikor, gimnazista koromban lattam mar a magyar televizioban, talan szombat keso esti film gyanant (amikor ajandekba ket filmet is kaptunk estere, nem csak egyet!). Emlekszem, olvastam, hogy Oscar-dijas, de soha nem hallottam rola, a szereplok is teljesen ismeretlenek voltak, nem is volt kedvem megnezni, de arra is vilagosan emlekszem, hogy a vegen teljesen meg voltam lepve es le voltam nyugozve, hogy ‘dehat ez micsoda jo film volt!’ A mokas az, hogy mindez megmaradt bennem, de a film maga nem (ezert sem jelolom ujranezesnek). Sot, valami olyasmi remlett, hogy nincs happy ending, hanem marad anyukanal, es minden megy tovabb, mint eddig (a la Pacsirta ferfi alakban; de ha igy lett volna, akkor a no meg inkabb emlekeztetetne a Kosztolanyi-regeny alakjara). De persze nem igy tortenik, es az egesz mozi nagyon aranyos es szivetmelengeto. (Persze sem a no, sem a pacak nem csunya, ahogy elvileg sokan elmondjak roluk.)
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
Vegre foladtam a varakozast J.-ra, es kezdem nezni az epizodokat. Az elso evad elso fele. De nagyon jo! Alig tudom megallni, hogy ne olvassak rola, nehogy kitalaljam, ki a gyilkos!

=====================

Kicsit kozhelyes lett a vege, meg nem is lett egeszen vilagos, ki kivel (es mivel) fugg ossze (ill. lehet, hogy igen, de annyi nev bukkant fol, hogy nehez volt kovetni), de osszessegeben igen-igen jo sorozat volt. Egeszen a vegeig mesterien adagoltak az izgalmakat; kicsit koran derult ki, ki a fo gonosz, mert utana meg eleg ido maradt arra, hogy arra gondoljunk, a ‘fogonosz’ is csak egy link a lancban, ami foljebb vezet (ami egyebkent valahol igy van, de eppen ez az: eleg nehez megerteni a lancot). Ehelyett elvagtak a szalat, es a fogonosz maradt a fogonosz - ez tette kisse kozhelyesse es enyhe csalodassa. Mindazonaltal a tortenet enyhe kozhelyessege is mutatja, hogy igazabol, bar thrillerbe agyaztak, a ket detektivrol szolt az egesz, az o eletukrol es az o kapcsolatukrol, ami a legerosebb oldala az egesz sorozatnak.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 690 Average listal rating (402 ratings) 7.2 IMDB Rating 7.2
Ujranezes volt. Nagyon szeretem ezt a mozit, ha ugy tetszik, az egyik kedvenc 'guilty pleasure' filmem, es mindig eltatom a szam a fantasztikus forgatokonyvon. Nem a sztorira gondolok persze, az bugyuta es egyszeru, hanem ahogy a ket szupersztart kezelik. Eloszor is, nagyon keves olyan film van, ahol ket ilyen kaliberu filmsztar egyenranguan szerepel. Nyilvan Jane Russell a sokkal tehetsegesebb (es klasszisokkal jobb enekes), de a szexisege, a minden-tekintetet-idevonzok kepessege sehol sincs Marilyn Monroe mellett (pontosabban: M.M. nelkul vele is izzik a vaszon, de M.M. leirhatatlan delejessege mindent maga ala gyur). Igy aztan olyan szerepet kap, ami nem csak arra szolgal, hogy Monroe tudjon hatasosan riposztozni es villogni a vasznon, hanem megkapja pontosan, patikamerlegen kimerve a mozi felét. A film egy tokeletesen szimmetrikusan ketteoszthato darab (erdekes lenne lemerni - biztos valaki megcsinalta mar) a ket no kamera elotti idejet: szerintem azonos szamot kapnank. Percre. De nem csak az idorol van szo. Marilyn, ugye megkapja a foszamot: ‘Diamonds Are the Girl’s Best Friends’, enekestul, tancostul, ruhastul, koreografiastul. Rogton ott van Jane, aki viszont megkapja magat Marilynt, ‘Diamond’-ostul, kinezetestul, es az egyik legszexisebb kosztummel, ami ebben a filmben szerepelt, mar-mar mai szemmel is meglehetosen kihivo es egy olyan feladattal, amiben abszolut bizonyitani tudja, milyen fantasztikus szineszno: egy az egyben Marilynne valik, gesztusaiban, hangszineben, hanghordozasaban. Imadnivalo. Nem tudom, milyen lehetett Marilyn a valo eletben, sok mindent lehet hallani, olvasni errol, hogy uresfeju volt, hogy folszines, hogy butuska, es igy tovabb (kicsit ketelkedem azert ebben, de most nem ez a lenyeg). Ebben a szerepben ezt a Marilyn-kepet kellett eljatszania, es akar ilyen volt a valosagban, akar nem, tokeletesen hozza ezt a karaktert, a leheto legkonnyedebben es legtermeszetesebben olti magara, es a szerep ugy simul hozza, mintha masodik bőre lenne. Azt gondolom, keves olyan film van a filmtortenetben, ahol ilyen eros, ilyen meggyozo, ilyen elsoproen autentikus, ilyen egyenrangu sztarszereplo par van - es mindez egy butacska, egyugyu kis tortenettel a hatterben.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 126 Average listal rating (62 ratings) 7.6 IMDB Rating 7.7
Ezt megint a filmkurzus miatt neztem. Sokkal, de sokkal jobb volt, mint az elozo (Street Angel). Egyreszt ugy tunik, hogy sok nemafilm forgatokonyve meglehetosen szegenyes, es ehhez ez a 75 perc boven eleg volt, mert igy egy jo tempoju, erdekes es izgalmas sztorit lattunk + a nemafilm fenykoranak minden vivmanyat. Masreszt pedig a von Sternberg filmben sokkal kevesebbnek tunt a melodrama. Ami hallatlanul izgalmassa tette szerintem, az nem is a foszereplo par tortenete, hanem a ket no kozotti kapcsolat, annak a milyensege. Eleg nehez (ertsd: lehetetlen) eldonteni, hogy anyai vagy szerelmi erzelmeket taplal az idosebb holgy a foszereplo (Mae) irant, de teny, hogy o az, aki az aktiv cselekvo Mae sorsaban. Bill-lel ellentetben, aki egyetlen dolgot tesz Mae erdekeben: kihuzza a vizbol, de a kesobbiek alapjan vitathato, hogy ez is mennyire a lany erdekeben tortent, es mennyiben azert, mert ‘jo bulinak’ latszott.

Szoval a masik no az, aki apolja, aki kolcsonadja a gyurujet az eskuvore, aki megigeri (Bill neveben!), hogy meglesz a hazassagi engedely, aki Mae segitsegere siet, amikor volt ferje meg akarja eroszakolni a lanyt, es igy tovabb. Nagyon-nagyon fontos reszlet: az egesz filmben egyetlenegy csok tortenik, es az eppen Mae es a no kozott csattan el, raadasul eleg dramai hirtelenseggel es vilagitassal.

Megjegyzem, hogy ezt az idosebb not jatszo szineszno fenomenalis a filmben, egyreszt rendkivul ‘modern’ arca van (semmi sincs a 20-as evek nemafilmjeinek tulzott sminkjebol, vagy legalabbis, nem latszik), masreszt pedig sokkal inkabb gesztusmentesen (es megis kifejezoen) es ‘termeszetesen’ jatszik, mint a tobbi szereplo.
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom
People who added this item 54 Average listal rating (25 ratings) 8.2 IMDB Rating 7.5
Street Angel (1928)
Nem gyakran nezek nemafilmeket (pedig kellene), foleg nem tobb, mint masfel oras halivudi melodramakat, de foliratkoztam egy online kurzusra (The Language of Hollywood), reszben pont azert, hogy ‘kenyszeritve’ legyek olyan mozikat is nezni, amik ugy egyebkent elkerulnenek.

Ez volt az elso feladat. Allitolag az egyik legjobb amerikai nemafilm ebbol a korszakbol (az utolso nemafilmes evek egyikeben keszult). Valahogy nem tudok velemenyt formalni rola, mert nekem az ebben a korszakban keszult mozik mindegyike egyforma… Ez spec kicsit hosszunak tunt a maga 1 ora 40 percevel. De nagyon orulok, hogy vegigneztem, mert Janet Gaynor es Charles Farrell a leghiresebb nemafilm szineszek koze tartoznak.

Ami igaz, igaz, valodi emberi dramat lattam, igazabol a nemafilmes obligat eszkoztaron kivul semmi tulzott testbeszed nem volt, mar-mar ehhez a zsanerhez merten visszafogottnak tunt a szineszi jatek (ertsd: nem volt sok szem-meregetes :D )
Kinga's rating:
Rate:
Watched Wanted Custom

Added to




Related lists

Movie Diary 2015 (February)
6 item list by ST9156
11 votes 1 comment
Movie Diary February 2015
21 item list by Lydia
6 votes 1 comment
SML96's Movie Diary: February 2015
22 item list by SML96
8 votes
When I was 27... movie diary, February 2015
23 item list by Elham
4 votes
Bm93's Film Diary for 2015: January & February
35 item list by Bml93
43 votes
Movie diary February '14
21 item list by Marek
13 votes 3 comments
JP's February 2015 Movie Journal
28 item list by JPHOLT
7 votes
ShaL Movie Diary 2015 (pt. 3)
30 item list by SɦαŁ
31 votes 1 comment
Movie Diary 2012: February
19 item list by drugs
27 votes 7 comments
Movie Diary - 2015
234 item list by Petri
38 votes

View more top voted lists

People who voted for this also voted for


More lists from Kinga




Post comment


Insert image

drop image here
(or click)
or enter URL:
 link image?  square?

Insert video

Format block